Tűztorony

Előkapu 3.

Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó hengeres része római falmaradványokra épült, a XIII. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta. A Tűztorony őreinek fontos szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát. A város lakóinak figyelmét felhívták az idegen bort szállító szekerek és a katonák közeledtére. A muzsika terén is megmutatták tehetségüket, hiszen a városi tanáccsal kötött szerződés szerint esküvőkön, temetéseken és a városi mulatságokon ők szolgáltatták a zenét. A soproniakat az idő múlására trombitaszóval a körerkélyről negyedóránként figyelmeztették, a XVI. századtól pedig a toronyórát is kezelték. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi soproni országgyűlés és királyné-koronázás emlékére. A torony tetejére – csak a nagy tűzvész után – Lipót császár neve napjára rendezett ünnepség alkalmával került. 1893-ban, amikor a régi városházát lebontották, a torony alapja megingott, megerősítésére Schulek Frigyes építész tervei alapján a széles kaput befalazták.

A Tűztorony a hűség jelképe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozásukat. Az esemény emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeret készült, felette a szoborcsoport – Hungária előtt hódoló soproniak – Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása. A látogatók közel 200 foknyi csigalépcső után, az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos panorámájában.

A Tűztorony – a város világszerte ismert jelképe – négy kort reprezentál. Római alapokon nyugszik, alsó része középkori eredetű (Árpád kori), loggiás erkélykoszorúja és nyolcados felső része a reneszánsz, míg rézsisakja a barokk időkből származik. 1622-ben II. Ferdinánd a királyné itteni koronázásakor Királyi Kegye jeléül engedélyezte a Német-római Császárság sas jelképének – mellén F E, Ferdinánd és Eleonóra nevének kezdőbetűi – használatát. A kettős sast a torony zárógömbjére I. Lipót Sopronban tartott 1681. évi országgyűlése alkalmával helyezték. Ekkor kapta az óráját is, amely I. Lipót névnapján ütött először, pontban éjfélkor. A 61 méteres torony harangját 1739-ben egy bécsújhelyi mester, Montell Jakab öntötte. Az 1921. évi népszavazás emlékére készült a torony Hűségkapuja.

A torony Sopron zenei életének elindítója, hiszen az őrházban lakó toronyőrnek és 3 segédjének zenei képzettséggel is rendelkeznie kellett. 1527-ben szólalt meg az első zene a Tűztorony erkélyéről. 1549-től már toronyzenészek jelezték kürtökkel a nagyurak városba érkezését, az idegen borszállítmányokat, a zárórát és az éjjeli kerek órákat. Az idő múlására trombitával, harsonával hívták fel a figyelmet. Először a belváros irányába, majd a külváros felé muzsikáltak, később lakodalmak, bálok alkalmából is felléptek. A Tűztoronynak, mint a neve is mutatja, a tűz figyelésében és jelzésében volt nagy szerepe. A toronyőrök nappal zászlóval, éjjel piros lámpával mutatták a tűzfészek irányát.

A Tűztoronyból főleg a korai órákban nyílik a legszebb a kilátás a városra, a hegyekre, a Fertőre és a Schneebergre.

A hely belső panorámái

Qr kód