Nagyboldogasszony (Bencés) templom

Templom utca 1.

A belváros legrégebbi temploma, a Bencés templom (népies nevén Kecske templom) a korai gótika egyik legszebb hazai képviselője. A Boldogságos Szűznek szentelt templom több építészeti korszak jegyeit viseli magán. A 43 méter magas, karcsú tornya a XIV. században készülhetett, kapujának orommezejét középkori freskó, a Köpenyes Mária falképe díszíti. Felette a templombelsőben is többször előforduló kecskés címer látható, amely feltehetőleg annak a Gaissel családnak a címere volt, amely vagyonát vezeklésül a ferencesekre hagyta. A magasba szökkenő templom francia gótikus, míg belseje barokk művészettörténeti kincs, azaz a gótika és barokk példás együttélését mutatja. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép 1750 körül készült, amelyet a szentély két mellékoltár-képével együtt Dorfmeister Istvánnak tulajdonítanak. A hajó mellékoltárainak képei id. Storno Ferenc alkotása.

A gazdag rokokó díszítésű nagyméretű szószék 1754-ből származik. A templom déli hajójánál elhelyezett vörösmárvány foglalatú, fából készült kisebb szószékről a hagyomány szerint Kapisztrán János prédikált a törökök ellen.

Mellette Széchenyi Antal síremléke is külön figyelmet érdemel. A templombelső XIV. századból származó középkori torna címere szintén különleges értéket képvisel. Az egykori templom három koronázás helyszíne volt. 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király második feleségét, 1625. december 8-án III. Ferdinándot, 1681. december 9-én pedig Magdolna Eleonórát, I. Lipót feleségét koronázták itt. A templom kiemelt eseményei közé tartozik az itt rendezett 1634-35. évi országgyűlés. A templom és kolostor – a ferences rend feloszlatását követően – 16 évig a megye használatába került. 1802-ben a bencések kapták meg és 1945-ig használták, majd a rendszerváltást követően került ismét a bencések tulajdonába.

A hely belső panorámái

Qr kód