Bezerédj palota

Templom utca 6.

A soproni barokk építészet egyik különlegesen finom homlokzati kialakítású képviselője. A középkorú eredetű lakóházat többször átépítették, jelenlegi homlokzatát XVIII. század elején Schilson báró alakíttatta ki.

A homlokzat fény és árnyék játéka a kapukeret gazdag kidolgozásán, az ablakpárkányok kettős tagozásán, a rácsdíszen különleges hatású. Az épület akkor vált híressé, amikor 1833-ban Bezerédy (Bezerédj) István az épületet megvásárolta a Festetics családtól és a haladó szellemű soproniak találkozóhelyévé vált. A reformkor szellemének kisugárzása Liszt Ferencet is a soproni Bezerédj-házba vonzotta. A „Hirhedett zenésze a világnak” 1840-ben hangversenyt adott a kúriában, ami idehívta Petőfi Sándort is, aki civil ruhát öltve kiszökött a Halász utcai laktanyából, hogy szerényen a háttérben meghúzódva élvezhesse Liszt virtuóz játékát. Hogy mennyire izgalmas este volt, azt egy másik történet is igazolja. Liszt a zongorán hagyta az egyik kesztyűjét, amelyet az egyik zenerajongó hölgy felemelt, ám mivel a többi jelenlévő hölgy is szeretett volna emléket az ekkor már Európa hírű mestertől, veszekedés tört ki, amelynek során végül darabokra tépték a kesztyűt.

Ugyanebben az évben látta meg a napvilágot a palotában Bezerédj Pál, a magyar selyemhernyó-tenyésztés atyja.

Qr kód